Vezetőállásban, mint egy gőzmozdonyon...

Az ipari forradalmat leginkább jelképező tárgya a gőzgép, amely szó szerint energiát adott a munkavégző társadalomnak és elindította a változást a tömegtermelés és valami más felé a világot, mint addig volt. Megváltozott a munka jellege, a szervezettsége, az üteme, a körülményei és még rengeteg más is, amelynek hatásait jelenleg is megéljük. Talán a gőzmozdony szimbolizálja legjobban azt az utána következő korszakot, amelynek hatása alatt vagyunk jelenleg is.

A gőzmozdony egy sok munkaóra alatt épített, nehéz és bonyolult monstrum, amely pár alapelemmel úgymint szén, levegő, tűz, víz által gőzt termelve száguld, az előre kiépített úton.

A te utadat ki építette meg előre?

Hova tart az utad? Merre mész? Lehetséges, hogy nem is tudod rá a választ, de mégis rohansz? Hogy van ez?

Látod magad körül a tájat, vagy csak az elmosódott, elsuhanó bokrokat érzékeled? Lehet, hogy teljesen sötét van odakint. Éjszaka van, vagy épp egy alagútban jársz?

Szerencsések vagyunk, mert a saját utunk kiépítéséhez nagy beleszólásunk van. Persze, nem árt érteni hozzá. Ha nem értesz hozzá sebaj, van, aki tud segíteni.

Ki irányít téged?

Persze, tudom, a mozdonyt te vezeted. Viszont ki mondja meg, hogy mikor indulj, hova menj és mikor érkezz? Netán egy befolyásos utas agitál téged, hogy siess, vagy egy láthatatlan hatalom irányítja a szemaforokat? Lényegében mindegy, mert így is rengeteg döntési lehetőséged van. Felügyeled mennyi energiád van (szén, víz a mozdony esetében), figyeled a jelzéseket, az utasok járkálását a vonat körül, és az utazási élmény stílusának meghatározása a te kezedben van, attól függően mennyi gázt, - persze jelen esetben - gőzt adsz. Ne felejtsd el, nem csak egyedül vagy a mozdonyon, vagy a vonaton.

Figyelemmel vagy a partnereidre?

A mozdony hasonlattal élve értsd alatta a fűtőt, aki a szenet lapátolja a kazánban. A mindennapi életben a munkahelyen értheted alatta a kollégáidat, magánéletben a házastársadat, partneredet. Felelősek vagytok egymásért. Régen a felelősségteljes mozdonyvezető abban volt felismerhető, hogy kímélte a fűtőt. Lejtőn gyorsította a mozdonyt, emelkedőn meg kevesebb energiát engedett a gépezetbe, így csökkentve a szén belapátolásának mennyiségét. Egy igazi vezető volt. Mit üzen ez a módszer számunkra?

Figyelem, tudatosság, felelősség

Saját utunkon járva mégsem egyedül haladunk. Másokkal együtt haladunk néha kevesebb, néha hosszabb időtávon, van amikor egymás mellett, van amikor egymásért dolgozva.

Ha lejtő jön, akkor engedjük bele magunkat. Hagyjuk, hogy átéljük - kultúránkban nézve e negatívumot -, szembesüljünk a nehézségekkel. A fékezés, a képmutatás, vagy más néven az aggodalom, a más negatív érzelmek kimutatásának elrejtése felesleges energiát emészt fel. Engedjük bele magunkat, így hamarabb túl is leszünk rajta. Természetesen a biztonságra figyelve, hogy az úton maradjunk.

Emelkedő ágban légy óvatos és körültekintő, mert rengeteg energiát emészt fel a sietség, miközben egy a cél, oda érni. Az emelkedő tetején a rohanó tempó hátránnyá válik, ha lejtő következik. Sokkal nagyobb sebességgel vágódsz bele a változásba, ezzel kockáztatva, hogy teljesen kisiklik életed. A szomorú, hogy ebben az esetben magaddal ránthatsz mást is.

Légy tudatos, és felelősségteljes. Adott mennyiségű energiával rendelkezünk, nem csak a mozdony, hanem mi is, és a Föld is. A nagyobb - és sokszor felesleges - teljesítmény, amely sokszor az időhöz kapcsolható, mind elégeti ezeket.

A vezetőállásban felügyelhető és szabályozható a működés, a te saját működésed is. Átlátod a helyzetet? Tiéd a lehetőség, hogy vezess.