Vesd le a zavartság búráját magadról

Zajos világban élünk? Te milyennek éled meg a mindennapokat? Meglátod a problémákat, vagy már csak akkor, amikor elönt a düh, vagy amikor belekerültél valamilyen negatív érzelmi spirálba? Van megoldás. Figyelj a zajra és a zavartságra!

A mindennapok területei

Nincs olyan terület, ahol ne jelentkezne valamilyen kellemetlenség. Lehet ez magánéleti probléma a "Ki vagyok?", "Miért vagyok?", "Mi a célom?" kérdéskörében, lehetnek párkapcsolati nehézségek nem beszélve a családi szerepekről. A karrier és a munkahely külön halmazt biztosít arra, hogy felfigyelj saját magad és mások működésére.

Zajban élünk

Körbevesz minket a természet - a nevéből adódóan - és ha valami természetes, akkor az kevésbé zavaró, lásd a szél zúgását, a madarak csipogását, vagy a Balaton part menti hullámok ütemes csapkodását.

Életünk tevékenységei során zajt idézünk elő, egy részét nem is érzékeljük, de attól még jelen van. A mozgásunk során keletkező - szinte - nesztelen ruhasúrlódás hangja egy embernél fel sem tűnik, bár több fő esetén már érzékelhető. Hasonló a vizuális zaj, a helyzetbe nem illő dolgok jelenléte, ami érvényes társadalmi viszonyok értelmezésében is.

A következő szint, amikor érzékeljük a jelenséget, csak nem tulajdonítunk jelentőséget. Egyszerűen együtt élünk vele, mert megszoktuk.

Erre épül az, amikor számunkra már jelentősége is van a zajnak, és még mindig elfogadható mértékűnek ítéljük. Felismerjük, ráeszmélünk, tudjuk, hogy ott van és azt mondjuk rá "igen zajos, de ezzel jár...". Hosszabb távon viszont ez már zavartságot tud előidézni bennünk.

Megnehezíti az életet, amikor felismerve a jelenséget, számunkra nem elfogadható mértékű a zaj, azaz ténylegesen zavar minket. Mindezekre, ha nem találjuk a megoldást a zavaró tényező csökkentésére vagy megszüntetésére, megjelenhet a düh.

Honnan jön a zaj?

A belső és a külső rend viszonyából keletkezik a jelenség. A belső rend, azaz a saját szükségleteink, igényeink, célunk, sokszor (túlzó) vágyaink állnak szemben a külső renddel, amelyet kapunk elvárásként, normaként. (Mellékesen megjegyezve a vágy inkább kerülendő, mert természeténél fogva a vágy saját létét erősíti, így maradva meg "soha el nem érhetőként". Tehát a vágyat fordítsuk át céllá.) A zaj így megjelenhet gondolati szinten, vagy egy viselkedés folyamatában és végeredményében is.

A külső rendet kapjuk a nevelés, a szocializáció során, illetve a hatások következtében egy olyan képet építünk fel magunkban, amely azt mondatja velünk: "...ezt várják el tőlem".

Az így kialakult két rend közötti eltérés zavartságot okoz. Ezt még befolyásolja az időbeliség is, hiszen nem mindegy, hogy a jelenség egyszeri, állandó, vagy szakaszosan ismétlődő.

Ettől speciálisabb eset a zavarkeltés mesterkedése, amely egy, a külső rendszerbe mások által nem nyílt kommunikációjú, azaz magyarázat nélküli változtatás eszközlése. Ez többnyire hatalommal való visszaélés eszközeként jelenik meg, amelynek célja, hogy elveszítsd saját magadról a fókuszt és a külső rendben történő "ál-konfliktusra" figyelj, továbbá megnehezítse a tisztánlátásodat, hogy felelősséggel törődj magadért. A zavarkeltő így erősíti hatalmát.  

Mit tehetünk, mit tegyünk?

Légy éber és figyelj! Vedd észre az érzelmi hatást, amely jelen van benned.

Közömbös vagy fáradt vagy? Akkor valamilyen zaj elviszi az energiádat, már nem úgy történnek a dolgok, ahogy a szükségleted kívánná. Vajon mi okozza? Mi lehet az? Figyelj és érzékelj! Tegyél fel magadnak kérdéseket is, hogy mit látsz, és kérdőjelezd meg a tanultakat, legfőképp a szokásokat.

Ha bizonytalanság kerít hatalmába, felkavart valami, ideges vagy, akkor a zavartság fázisában vagy. A jelenség - ami hat rád - a külső és belső rend közötti eltérés, az elfogadható és a nem elfogadható kategóriák közötti dilemma. Vívódik egymással a két rend. Ekkor ne csak nézz, láss is! Figyelj és analizálj, hogy rájöjjél a zavartság okára, hol és miben van az eltérés.

Ha már a feldúltság tört rád, fenyegetettség nyomaszt és a düh önt el, akkor a határaidat sérti valami. Megoldásra van szükség, csak ha nem találod, elhatalmasodhat rajtad ez az érzés vagy további negatív (félelem, szomorúság, bánat, szégyen) érzelmek kerítenek be. Megoldást keresel ebben a fázisban, és az iránya többes lehet. Szélsőségesen magadban vagy a másikban keresed az egyedüli megoldást (és nem közösen konszenzusos módon), lehet rövid vagy hosszútávú a megoldás, felszínes vagy a probléma mélyén megoldva.

Hogy mi a haszna ennek a figyelésnek?

A következménye, hogy minél kevesebbet legyél stresszes. A düh előtt ismerd fel a zavartságot, a zajt, ami terhel téged és keresd vagy keressetek megoldást, így kevésbé jutsz el azokhoz a negatív érzelmekhez, amelyek megkeserítik életedet, azaz így maradhatsz boldog.

Ez egy tanulási folyamat, és ha elakadásod van, keress egy támogatót magad mellé, aki kérdésekkel segít a tisztán látásban.