Hogyan legyek valaki

Életünk során folyamatosak az iránymutatások, mint például "Tanulj, hogy legyen belőled valaki!", "Akinek van saját háza, családja, az már valaki." vagy "Ha vezető vagy, akkor már vagy valaki.", és van, amikor csak egyszerűen "Valaki vigye már le a szemetet...". :)

Vajon, ezek a mondatok mennyire határozzák meg a mindennapok döntéseit?   

A "valakiság" elérése egy vonzó vágy lehet. Honnan ered, honnan jön, és kiről szól?

Akinek mondják vagy aki mondja?

A "valakiságban" megjelenik a viszonyítás, a minősítés, az elvárás is. A soha el nem érhető cél, ami vágyként lengi körül ezt a személyes mítoszt. A "valakiság" méreg, amely megkeseríti az életet mind az érintett személynek, mind környezetének, amely úgy fejti ki hatását, hogy elégedetlenséget táplál a valóságba, és folyamatos bizonyítási vágy kényszerével cselekszik. Így telepszik rá láthatatlan irányító hatalomként az egyéni döntésekre.

Ébresztő! Nézz magadba! Te mi akarsz lenni?... helyénvaló kérdésként: Te ki vagy?

Más ember életét éled (tovább), vagy valaki másét?

Amikor rájössz, hogy ki is vagy valójában, mit akarsz az életben és magadtól, akkor hirtelen "valakivá" lettél. Ezért független a szereptől, független az anyagiságtól, sokkal inkább tulajdonságokkal és hozzáállással azonosítható a "valakiság" léte. Magabiztosság, (cél)tudatosság, minőségorientáltság, nyílt, emberismerő, jóságos, és még további pozitív jelzőkkel lehet illetni az ilyen embert.

Nevében a végzet... a "valakiság" névtelenséggel jár, és ez szükséges feltétel. Ellenkező esetben ha nevesítetten követendő példaként szolgál másoknak, úgy veszélyezteti a követőknél a saját létük megélését. A példahozók (szülők, nevelők, vezetők, stb.) felelőssége óriási ebben a témában, mert a jószándékú példa és iránymutatás inkább szól róluk, mint akiknek javasolják.

Egy a lényeg: Te tudd magadról, hogy vagy valaki.

Mondd, Te ki vagy?